1. évad 7.rész~ Az első próba

Sziasztok! Hát bár már szinte én magam sem gondoltam ez is elérkezett új bejegyzés.. Nyáron amikor kiírtam, hogy novemberben megnyitja a blog a kapuit azt gondoltam, hogy akkor már iskola lesz úgy is rengeteget fogok unatkozok és ha unatkozok jön ihlet is.. csak hogy most 8.-os vagyok a tovább tanulás szélén szóval nem nagyon volt időm unatkozni:) De hát jobb később mint soha Muggle Witch hosszú-hosszú szünet után MEGNYITJA KAPUIT!

A fáradt napsugár bekukucskálva ébresztett fel engem és a barátnőimet. Még reggel hét sem lehetett, de a szobánkba beszűrődő cipő csattanások zaja  arra utaltak, hogy a többiekhez képest későn keltünk. Mind tudtuk miért van mindenki ébren, hiszen az a nap különleges volt. Fáradtan, szitkozódva vettem irányba a fürdőszobát és elvégezve reggeli teendőimet felöltöztem. Meg vártam, míg ugyan ezt elvégezve Hermione és Ginny  is készen legyenek. Kint a klubhelyiségben szembe találtam magam a kis Dennisszel, akit megmentettem Crak és Monstro piszkálásától. Gyönyörű szemeibe csillogott az izgalom. Mikor azt a kis srácot meg láttam rögvest bele szerettem, persze nem a szó szoros értelmében. Szőke fürtjei gyönyörű ártatlanul csillogó szemei gyermekded arca kicsiny kis termete hihetetlenül aranyos volt. Ki lépve a portré lyukból Dennis a hátamra ugrott s így indultunk reggelizni. A nagyteremben óriási hangzavar volt. Meglátva Harry-t és Ront, akik bár szinte két méteres távolságban ültek egymástól oda siettünk és egyből neki láttam enni. Mindig is szerettem enni és ebben Ronba társat leltem. Harry semmit sem evett, amit valahol megértettem. 

-legalább egy falatot egyél -suttogtam a fülébe mire egy fejrázással és  egy parányi mosollyal ott hagyta a társaságunkat-nagyot sóhajtva vissza fordultam az asztalhoz és megvajaztam meg egy kenyeret 

-Te őszintén nem félsz, hogy elhízol? -hallottam meg a legeslegundorítóbb lány hangját a hátam mögül mosolyt erőltetve hátra fordultam. Pansy Parkinson nem  volt széplánynak mondható, sőt kifejezetten csúnyácska volt. széles orra és nagy szája volt, Rövidre nyírt haja csapzottan állt szeme -mint mindig- haragot és megvetést sugárzott

-Tudod.. Én vagyok az az elhízós ember, mint egyesek.. Nem akarok nevet mondani.. khmm..Parkinson

-Na, ide figyelj te szégyentelen...-Emelte fel a hangját és megbökött 

-Parkinson! -Kiáltotta Draco az ajtóból állva - Azonnal fejezd be! - A lány Dracoba körülbelül első óta szerelmes volt. Draco szövet kabátot és szürke szőrös sapkát viselt, ami kiemelte gyönyörű szemét. Mikor oda ért mellem rá érős csókot nyomott a számra, amitől Parkinson még jobban megsemmisülve érezte magát.

-Indulunk?-kérdezte. Bólogattam és egy majd találkozunk oda szólással ott hagytuk a többieket. A próba kezdetéig volt még idő így úgy döntöttünk sétálunk egy kicsit. Imádtam kettesbe lenni vele, mert amikor velem volt más volt. Nem voltak elvárások nem kellett megfontolnia mit tesz, mit csinál önmaga lehetett. Annyi rossz dolgot hallottam róla, mégis ahogy ránéztem azt éreztem én vagyok a világ legszerencsésebb embere. Rámosolyogtam.

-Mi az? -mosolyodott el

-Semmi.. csak.. Szeretlek. -Nem igazán szeretek dobálózni ezzel a szóval így csak nagyon ritkán mondogattam neki arcán először meglepődést majd örömöt véltem felfedezni.

-Én is Szeretlek -Ölelt magához én meg jó mélyen beszívtam az illatát. -Meg ígérsz nekem valamit? -kibújva az ölelésből kérdőn néztem rá -Ígérd meg, hogy mindig mellettem leszel, mert te vagy a legjobb dolog az életemben -szavai annyira meghatottak, hogy  egy könny dördült le az arcomon és ajkunk csókká forrt össze.

-Ígérem -nyögtem a csókjai között -Meg ígérem.  - Valaki megköszörülte mögöttünk a torkát 

-Nem akarom megzavarni ezt a...-Nézett végig rajtunk undorodva Piton és mi egy pillanat alatt elugrottunk egymástól. - De most lehet beszélni a versenyzőkkel.. Holloway gondolom, szívesen kívánna szerencsét Potternek és Diggorynak..

-Hát persze tanár úr köszönöm, hogy szólt - mosolyogtam kedvesen, de közbe majd' elsüllyedtem szégyenembe Piton elment én pedig a fejemhez kaptam - Te jó ég! -röhögtem el magam - Ez ciki volt. Na, gyere, menjünk -fogtam meg Draco kezét és húzni kezdtem. 

-Itt kint megvárlak -dugta zsebre a kezét, amikor a sátrakhoz értünk. Nem vártam el tőle, hogy bejöjjön velem, sőt még örültem is neki, mert tudtam, hogy nem tudott volna uralkodni magán még egy gyors puszit nyomva arcára beléptem a sátorba és megpillantottam Harryt. 

-Harry James Potter! -kiáltottam és oda rohantam - mond, hogy ettél legalább egy falatot! - Harry elnevette magát és megrázta a fejét 

-Nagyon megversz, ha azt mondom nem ettem? 

-Nagyon -a szám széle már felfele görbült, de igyekeztem komoly maradni. 

-Akkor ettem.-vágta rá gyorsan, amire már tényleg el kellett nevetnem magam 

-Enned kell.. Elszédülsz, és akkor nem eszel, többet mert téged esznek meg. 

-Jó Jane igérem eszek. -oldalra néztem és ott állt Cedric  voltak körülötte emberek, de engem figyelt. -Menj, beszélj, vele kívánj, neki szerencsét hozzám úgy se jön, senki velem még tudsz beszélni. -Hálásan rámosolyogtam és oda mentem Cedrichez 

-Mi van bajnok? -bokszoltam bele a kezébe játékosan 

-Kicsit izgulok.. és mielőtt megkérdezed én ettem -mosolyodott el és elnevettem magam 

-Ennyire hangos volt? -sütöttem le a szemem nevetve

-Ütős belépő volt az biztos. 

-Izgulsz? -váltottam komolyra a témát 

-Kicsit.

-Ne izgulj, ügyes leszel -öleltem át és bátorítóan megsimítottam az arcát.- Sok sikert.- mosolyogtam és ott hagytam. Visszamentem Harryhez

-Mennyi időnk van? 

-Egy óra -mosolyodott el Harry fáradtan és bele harapott a kifliébe. Amíg beszélgettünk titkon reméltem, hogy megjelenik Ron es legálabb szerencsét kivan neki, de hiába.. Hermione se jött be pedig biztos neki is szóltak, hogy most lehet szerencsét kívánni

-Figyelj Harry.. -fogtam meg mindkét kezét es mélyen a szemébe néztem -Nagyon óvatos legyél, és vigyázz magadra kérlek, használd a pálcád es a seprűd ügyes legyél -öleltem szorosan magamhoz es egy puszit nyomtam az arcára még egy utolsó bátorító mosolyt küldtem Cedric fele es kiléptem. Teljesen megfeledkeztem arról, hogy azt kértem Dracotol várjon meg kint. Draconak természetesen mar hűlt helye volt ezért elindultam a pályára ahol osszeütkoztem Hermioneval

-Most mész Harryhez? -kérdeztem mosolyogva

-aha.. Te mar voltál? -némán bólogattam es inakabb lényegére toroen megkérdeztem nem látta e Dracot -A pályán van a csurhejevel - mutatott a pálya fele én pedig mosolyogva ott hagytam. Draco az első sorban állt egyik oldalán Crakkal es Monstroval másik oldalán Parkinsonnal, aki láthatólag orult hogy o áll Draco mellett nem pedig én. öröme nem sokáig tartott mivel felsiettem es beálltam közéjük

-Ne haragudj, amiért ott hagytalak -suttogtam Draco fülébe

-Semmi baj legálabb tudtam jó helyet keresni, hogy lássam amint...khm.. Versenyeznek -halványan bólogattam es hagytam átkarolja a derekam, amíg én hozza bújtam. Egyre több ember gyülekezett a nézőtérre, míg végül lassan megtelt az egész es kezdetét vette az első próba. Egy aranytojást hoztak be majd a tojást követte egy nagy sárkány. Életembe nem gondoltam volna, hogy léteznek sárkányok es most elő nagyságban itt állt előttem egy. A szagától felfordult a gyomrom nagyságától es kinézetétől megremegett a térdem. Félve Dracora néztem, aki csak közelebb húzott magához jelezve, hogy a karjai között biztonságban vagyok, csak hogy én nem a saját biztonságomat féltettem hanem Cedricet es Harryét. Tudtam, hogy nem lesz gyerekjáték, de így még durvább volt. Észre sem vettem Cedric már sárkány elől menekült es igyekezett megszerezni a tojást hosszas küzdelem utan megszerezte őrült nagy tapsvihar tört ki Cerdric pedig megnyugodva ment el, hiszen ő már tovább jutott. Bevallom Victorra es Fleurre nem igazan figyeltem, de ahogy láttam Victor könnyen míg Fleur elég nehézkesen szerezte meg a tojást. Amikor Fleur végzett es behoztak az új tojást már akkor éreztem, hogy ez más lesz a gyomorforgató szag meg erősebb volt es akkor behoztak a sárkányt.. Kétszer akkora volt, mint a másik három es kétszer félelmetesebb is. Borzasztóan féltem. Harry következett..

 -Harry! Harry! Harry -kiáltották kórusban és akkor megjelent. Szeme félelmet sugárzott, ahogyan körül nézett megakadt a szeme rajtam.  "Használd a pálcád" tátogtam ő pedig egy aprót biccentett. Meglátva  az aranytojást bátorodva lépdelt felé s hirtelen a sárkány farka lecsapott, egy kicsi kellett, hogy eltalálja Harryt. A tömeg egy emberként hőkölt hátra. Harry elesett és legurult a köves szikláknál. A zöld sárkány tett pár lépést nyakán vaslánc csörgött és tüzet fújt. Rettegtem. Harry bármelyik pillanatban megéghet és akkor vége. Harry rohant és igyekezett sziklák mögé bújni, a sárkány repülni kezdett felé 

-Vigyázz! -kiáltotta Hermione mikor a sárkány újra lecsapott ezúttal eltalálva Harryt, aki a lendülettől repült pár métert. Fejemet Draco oldalába fúrtam, a sárkány üvöltött, Harry pedig menekülő utat keresett. Rohant. A sárkány újra tűzet fújt.

-Használd a pálcád! -Kiáltott újra Hermione Harry előkapta a pálcáját és kiáltott:

-Invító tűzvillám! - Nem történt semmi engem pedig  a sírás kerülgetett, míg a sárkány, mint a lecsapni készülő keselyű keringett Harry körül. A seprű hírtelen megjelent és Harry felugrott rá

-Ez az!! Igeen!! Brávóó! -Kiáltották és mindenki tapsolt kissé meg könnyebbülten sóhajtottam egyet és én is tapsoltam. Ekkor a sárkány elszakította nyakát szorító vasláncot és utána repült.

-Te jó ég -sipítottam és újra bele fúrtam a fejem Draco kabátjába, aki csak egy úút hallatott, de ugyan olyan élvezettel nézte, mint eddig. Nem hiszem, hogy bárki halálát is kívánná de  biztosan nem lennének álmatlan éjszakái, ha Harry megsebesült volna. Harry berepült a nézőtérbe és a sárkánnyal együtt eltűntek a szemünk elől. Szememmel megkerestem Ront, aki szintén engem nézett, egy " ugye most már hiszel neki?!" Nézést sugalltam felé mire ő csak lehajtott fejjel bólintott egyet.

-Remélem, darabokra tépi a sárkány -röhögött Zambini. Letéptem Draco karját a derekamról és felé fordultam 

-Nem szégyenled magad te átkozott!- ordítottam

-Jane.. Nyugodj meg.. -suttogta fülembe Draco 

-Nem nyugszok! Te undorító féreg! Tépjen téged darabokra, de jó sokáig hogy szenvedj - ordítottam a képébe majd sárkányüvöltést hallottam összerezzentem félelembe, ami épp elegendő idő volt arra, hogy Draco elkapja a derekam és visszafordítson. Harry még mindig nem volt a közelbe rettegtem mivel az az üvöltés lehetett győzelmi üvöltés is. Majd hirtelen megjelent Harry és a tömeg örült, Harry nevét ordítozta,

-Ez az! - ordítottam, hiszen sárkány nélkül tért vissza. Felkapta a tojást és felmutatta. Győzött!

*

Igeeen!! Tudtam! Ügyes vagy! -Ugrottam Harryre lábamat átkulcsolva a derekán, amikor már a klubhelyiségbe voltunk. Szorosan magához ölelt nevetve. Leugrottam az öléből és behúztam az őt ünneplő tömegbe Fred és George a vállára kapta ő pedig magasba emelte a tojást! 

-Nyisd ki! Gyerünk! -Kérte Seamus Harry pedig a többiekre nézett:

-Na, mi legyen?? Kinyissam? -nevetett Harry mi pedig egyhangú választ adtunk. Harry kinyitotta a tojást, amiből valami fülsüketítő sípolás tört elő. Mindenki a füléhez kapott még Fred és Geroge is így Harry lepottyant a vállukról sietősen becsukta és végre mindenki hallott.

-Te jó ég! -szólalt meg Ron a tömeg mögül mire a tömeg kettényílt -Mi volt ez a fülsüketítő zaj? - Harry felállt és elkomorodott mindenki tudta, hogy Ron bocsánatot szeretne kérni..

-Gyerünk! Szabad foglalkozás! Oszolj! Ez négyszemközt is elég ciki lesz -Kiáltotta Fred és mindenki szétszéledt nem hallottam mit mond Harrynek Ron, de tudtam. Végre minden a helyére került.

Sajnálom

Mit is mondhatnék nektek.. sajnálom.. bár nem sok érdeklődés mutattok a blog után de én se.. egyszerűen nem tudok vele foglalkozni.. Nem értem hogy miért de valamiéért nem jön az ihlet nem tudom írni.. most írhatnék egy nagy hosszú monológot de nem tudok még ezt se.. Sok dolog történt velem a nyáron jó és rossz egyaránt elhanyagoltam ezt a kis blogocskát pedig nem akartam egyszerűen utána már csak néztem a sorokat és nem tudtam hozzá mit írni fajt. Nem tudom titeket érdekel e még a blog vagy már csak azért vagytok rá felíratkozva mert nem tudjátok hogyan kell leíratkozni de én egyszer már magamba eldöntöttem befejezem.. ha nem is most de be fogom! Be fogom fejezni addig is nagyon nagyon hiányozni fogtok és szeretlek titeket. A blog ( ha nem is véglegesen) bezárja kapuit..


BLOGNYITÁSA: 2014 NOVEMBER 21

1. évad 6.rész~ Az Álom a Sárkány és a Patkány 2/2

Hát sziasztok...:) Itt a 6-ik fejezet második része is.. Remélem, hogy elnyeri a tetszéseteket mert be vallom el vagyok bizonytalanodva.. A mi nap kértem kritikát amit amúgy nagyon szépen köszönök..:) viszont egyik sor nagyon úgy mond szíven ütött "Hogy őszinte legyek, kicsit megijedtem, mikor megláttam, hogy Roxfortos-boszorkányos. Mostanában már ezek is elterjedtek a blogger világában, de ezenkívül még lehet egyedi." Amikor elkezdtem írni ezt a blogot akkor még csak egy Roxfortos blog volt.. és mostanra tényleg sokkal több van jó nem bánom meg semmi mert van olyan blog amit én is olvasok viszont egyre inkább azt látom, hogy azok  a blogok törnek fel és fel ezzel meg semmi.. Egy időben volt 5-6 megjegyzés most meg 1 jó igaz én nem a megjegyzésekre megyek és ha törik ha szakad ezt a blogot be fogom fejezni viszont egy kicsit bátoríthatnátok.. elmondhatnátok a véleményeteket hogy mit gondoltok nem csak erről a részről hanem az egész történetről..:) előre is köszönöm..:) Puszi T.Bells <3

-Mit jelent ez igazgató úr? - túrtam bele fekete hajamba
-Jane.. Ugye nem az álmodról van szó? -kérdezte Harry  már-már suttogva. csendesen bólintottam, hiszen ugyan úgy megijedtem akár csak ő.
 -Ez felettébb furcsa.. -Sétált fel alá  Dumbledore a szobájában s néha aggodalmas pillantással végig mért. -Induljatok -szólalt fel némi  hosszú csend után. -Ha nem tévedek, Mordon professzorral van, órátok biztosan nem örülne, ha elkésnétek. -Elköszönve ki léptünk az ajtón s indultunk Mordon órájára, aki tudtuk így is pipa lesz..
-Nocsak, nocsak, Potter és Holloway. Holloway csak nem megint Diggoryval volt? -kérdezte szemrehányó mosollyal. Nolmáris szemével Draco felé sandítva, akinek a kijelentésre haragos tűz lobbant a szemébe.
-Nem. -válaszoltam maga biztosan - Dumbledore professzorral voltunk én is és Harry is. -Látnotok kellett volna az arcát, ahogyan lehervadt a mosoly az arcáról már ezért is megérte.
-Ha már így felvágták a nyelvét Holloway kisasszony nagy szeretettel várom egy kis büntető munkára -kontrázott megnyalva a száját, amitől az én arcomról fagyott le a mosoly. Levágtam magamat Hermione mellé.
-Na? -kérdezte suttogva
-Majd elmeséltem -suttogtam vissza s a tollammal kezdtem játszani az, hogy az órának vége lett megváltásként hatott rám szinte én voltam az első, aki elhagyta a helyet.
-Jane-Anne -kiáltotta Draco szigorúan, bár de azért én szomorúságot is véltem felfedezni a hangjába.
-Mit szeretnél? -fontam össze a mellem alatt a kezeimet
-Mi van közted és Diggory között?
-Semmi Draco semmi ő szinte a bátyám. -mosolyogtam rá mivel láttam, hogy arca megenyhül.
-Jahne jössz? -kiabálta Ron, aki tőlünk nem messze állt Hermioneval. Átöleltem Dracot aki csak ennyit súgott a fülembe "Jahne?" Nevetve ott hagytam és hozzá csapódtam a barátaimhoz töviről hegyire elmeséltem nekik mindent.
-Hát ezért nem éri meg, hogy nem jöhetsz el megismerni Charlie bátyám meg megnézni a khmm.. tudod mit. -hát igen nem érte volna meg érte az a büntető munka..
-Ja, Ron jut, eszembe én sem tudok menni Rúnaismeretből két oldalas dogát kell írnom bocsi -húzta el a száját Hermione mire Ron átcsapott hisztis kis lánnyá. Rose a lánya és az én fiam Fred mosolyogva bólogat, hiszen ők jól tudják milyen, ha Ron hisztizik.
-Milyen óránk lesz? -kérdeztem elterülve a kanapén
-Átváltozás tan megcsináltátok a leckét? -kérdezte, de meg sem várva a válaszunkat nyújtotta felém a pergamen lapot gyors mozdulatokkal körmöltünk én is és Ron is. Ilyenkor azért elgondolkodtam, hogy mi lenne ha Hermione nem lenne.
Tompa fájdalom.
-jól van? -kérdezte Mcgalagony felém hajolva.
-persze -válaszoltam miközben a fejemet ráztam.
-Elsápadt. Szeretne elmenni a gyengélkedőre Potter úr biztosan elkísérné. -vetett egy pillantást a pad szomszédomra.
-Nem. Jól vagyok -hazudtam, hiszen korán sem voltam jól. Forgott velem az egész világ. -Csak egy picit megszédültem, de rendben vagyok, figyelek- Meg is próbáltam figyelni, de biztos, hogy egy szót sem tudnák felidézni. November ellenére elég jó idő volt.. Hermione javaslatára lementem az udvarra és körül néztem Draco a haverjaival ült egy fa alatt, s amikor meglátott mosolyogva intett, hogy menjek oda..
-Jane -kiabálta majd minden elsötétült..
                                                           *
Nehezen nyitottam ki a szememet s először a fehér fény miatt vissza is csuktam a fejem lüktetett.
-Nézd -hallottam Ron hangját- ébredezik - kinyitottam a szemem s ott találtam magam a gyengélkedőn Harry, Hermione, Ron, Ginny és Draco társaságában.
-Hogy érzed magad? -szorította meg a kezem Ginny
-Mint aki másnapos -mosolyodtam el halványan
-Granger.. léccivel -intett az ajtó felé Draco majd miután Ron és Harry csókot nyomott a homlokomra és a lányokkal távoztak. -Terhes vagy? -támadott le Draco a kérdéssel akkor először láttam tényleg komolynak.
-Dehogy is.. -ültem fel felháborodva -Még is miből..
-Szédülsz.. elájultál.. -masszírozta meg az orrnyergét mire én felé nyújtotam a kezem és magamhoz húztam
Rá mosolyogtam és csókot nyomtam a szájára. Arcvonásai megenyhültek s mély lélegzetvétel után aggódva rám pillantott. -Akkor még is mi történt veled kicsim?
-Semmi.. jól vagyok csak egy kicsit megszédültem..
-Elájultál..
 -Csak stresszes vagyok, nyugodj meg szerelmem. Menj le és egyél valamit, ha még sietsz nekem is fellophatsz valamit -nevettem és csókot nyomtam a szájára. Elment és elnyomott az álom.
Harry-t láttam. Kisbabaként. Egy játék seprűn.  Az apja a fotelben ült Lily pedig úgy figyelte fia minden mozdulatát mintha porcelánból lenne. Átéreztem Lily boldogságát.
Harry egyetlenem ideje lefeküdni cincogta Lily és röptében elkapta fiát Sirius jól elbánt velünk mosolygott és felszedte a leesett díszt. A pálcáját az asztalon hagyta, ahogyan férje is, ami tudtam nem jót jelent. James nyújtózkodott egyet és felmentek a szobába Lily altatót énekelt Harrynek, míg James le nem ment a zaj forrását keresni. Hangos csörömpölés és egy rideg hang, ami ennyit kiált: Adeva Kedavra. Felébredtem. Mellettem az egyik iker szobrozott a mobil telefonommal a kezébe, de a félhomályban meg nem tudtam volna mondani melyik..
-Fred? -próba szerencse gondoltam, de szerencsére felnézett rám a telefonom nyomkodásából és rám mosolygott
-Ne haragudj -kezdte és próbálta le tenni a telefonom, de meg állítottam a kezét végül is nyugodtan. -Csak hallottam, hogy elájultál gondoltam be nézek csak nem akartalak addig zavarni még aza... Na, szóval tudod a pasid -jegyezte meg epésen - itt volt. Furcsa ez a találmány -forgatta a kezébe a telefonom mire felnevettem
-A te világodban biztosan, de az én világomba a nélkül a mai emberek elvesznek -mosolyodtam el, hiszen eddig még nem is gondolkodtam azon, hogy ők nem is ismerik a mobil telefont.
-Apám biztos oda meg vissza lenne érte. Mágikusan rajong a mugli dolgokért -mosolygott - Jól érzed magad?
-Most már igen..
-Ja.. Mordon azt üzeni, hogy akkor holnap hétkor lesz megtartva a büntetőmunkád..
-Na ne.. -temettem a kezembe az arcom -senki nem tudja miért lettem rosszul és még akkor se nézi el a büntetőmunkát?!
-Mordon már nem épp elméjű agyára ment a vadászat..
-Fred.. nálatok milyen italok vannak?
-Ezt hogy érted?
-Hát, amik ki ütnek..
-vajsör az, amit csak egy bizonyos kor után lehet inni, whisky.. ilyesmik.. Miért kérdezed?
-Ja, csak érdekelt..
-ki akarod magad ütni? Vállat vontam..
Másnap reggel, amikor felkeltem egyből ki engedtek a gyengélkedőről és az első dolog, ami eszembe jutott, hogy mennyire nagyon éhes vagyok. Mint az állat szaladtam a nagyterembe ezzel sikeresen felhívva magamra a figyelmet. Tuti, ha olyan lány lettem volna, akit érdekelnek mások véleményei akkor abban a pillanatban elsüllyedtem volna szégyenembe. De nem olyan voltam. Mosolyogva intettem Draconak majd az asztalunkhoz sétáltam és beültem Harry és Hermione közé és neki fogtam enni
-Igaz? -suttogta Seamus alig hallhatóan
-Micsoda? -kérdeztem megdöbbenve
-Hogy terhes vagy..
-De hogy is -vágtuk rá egyszerre Hermioneval
-Amúgy is a Roxfortban van terhesség gátló bűbáj - jelentette be és felállt és megfogta a karom távozni akart, de én még ettem így tisztán emlékszem, amit csak tudtam rá pakoltam egy kenyérre és úgy indultam el Hermioneval. Egész úton szitkozódott, hogy: hogy lehetnek, ilyen gerinctelenek én persze pont leszartam mit gondolnak mások eszegettem a tojásos paradicsomos szendvicsemet
-Újabb álmom volt.. -jelentettem be hosszú csend után, amikor már a hálótermünkben ültünk
-Mi volt benne?
-Harry kisbabaként. Borzalmas aranyosan nevetgélve repkedett egy játékseprűn. Lily azt mondta Sirius vette neki, akiről meséltetek. Majd vitte lefektetni a fiát, James is felállt és felment Lilyvel a pálcájukat az asztalon hagyva. Lily altatót énekelt Harrynek James valami zajt hallott és lement dulakodott valakivel majd a másik fél ki mondta a halálos átkok.. úgy hiszem Vold..
-Ne  mond ki a nevét! -vágott a szavamba Hermione
-Tök mindegy.
-Ez annyira nagyon furcsa nem értem mi közöd lehet Lilyhez..
-Én sem.. Fogalmam sincs. Ronnal beszéltél ma?
-Nem ma még nem.. Nem tudom te hogy vagy vele de engem már nagyon zavar amit leművel..
-Engem is.. szétszakít minket.. Tegnap megmutatták neki a sárkányokat. Nem hiszem el, hogy még ezek után is azt gondolja Harry dobta be a nevét.
-Ez meg a másik ügy, ami nem hagy nyugodni, még ha Harrynek be is dobták a nevét csak egy nevet kellett volna kisorsolnia a Roxfortból..
-Mi van, ha egy másik iskola nevébe dobták be?
-Ezen még nem is gondolkodtam..
-Nem hiszem el valamire előbb gondoltam, mint Hermione Granger úristeeeen -nevettem mire Hermione is felnevetett. Elindultunk órára. Gyógynövénytanra a Hugrabugosokkal mire Her a távolból meg látta Dracoékat.
-Komoly a dolog vele? -mérte végig Dracot aki a kis csürhéje középpontjában állt.
-Azt hiszem -mosolyodtam el halványan -úgy értem tényleg őszintén szeretem..
-Nem azt mondom, hogy megváltozott, de a gyengélkedőn ugye ő vitt fel téged elég kedvesen viselkedett még velem is egy sárvérűvel..
-Csak az a nyomorult Parkinson és Zambini ne lenne mindig vele.. Crak és Monstro vizet se zavar.. -Hermione felnevetett és bementünk Bimba professzor órájára. Az nap Ronnak délelőtt a színét se láttuk. Legközelebb ebédnél találkoztunk vele.
-Na, Ron? Láttad őket? -kérdeztem miközben leültünk elé
-Láttam.. -válaszolta kissé letörve
-És még mindig azt hiszed Harry dobta be a nevét? -kérdezte hűvösen Hermione
-Nem tudom mit higyjek.. egyik felem nem hiszi, el a másik viszont elhiszi..
-És milyenek voltak? -csillogott fel a szemem.
-Nagyok, veszélyesek, és tüzet okádtak..
-Igen pontosan ilyen minden sárkány -forgatta a szemét Hermione..
-A magyar mennydörgő minden sárkánynál a legveszélyesebb.. majdnem elájultam, amikor megláttam bezzeg a bátyám úgy dédelgette mintha egy kiskutya lett volna..Hagrid azt mondta meg akarja mutatni Harrynek..
-De hát az csalás lenne! -csattant fel Hermione
-Örülj neki így legalább biztosak lehetünk benne, hogy az első próba után is lesz egy Harry Potter nevezetű ember az iskolában.. -mosolyogtam mire Her nagyot sóhajtott.. Közösen mentünk fel a klubhelyiségbe Ron végig azon gondolkodott hogyan mondhatná el Harrynek, hogy Hagrid keresi. Mivel az nap nem volt több órám átöltöztem
-Okéé.. meg van a terv. -csapta össze a tenyerét Ron, amikor lementünk hozzá - Hermione oda megy és elmondja, hogy azt mondta nekem Seamus, hogy Deannek azt mondta Parvati hogy Hagrid keresi őt és tádáám
-Mi van? -döbbent le Hermione
-Elmondod, hogy Seamus azt mondta nekem, hogy Deannek mondta Parvati hogy Hargrid keresi őt.
-De hát senki nem mondott semmit.. -értetlenkedett Ginny
-De ezt neki nem kell tudnia. -zárta le a témát Ron.
-Oké. -egyezett bele Her sóhajtva
-De ki tudja, hol van Harry? -nevettem fel kínosan.
-A tóhoz mentek Neville Logbottommal -mosolygott Levender Brown Ronra sokkal tovább, mint kellett volna.
-Kösz Levender -köszönte meg Hermione és elindultunk. Ron és Her persze az egész utat végig veszekedte, és amikor a tó közélbe értünk tényleg megláttuk Harryéket.
-Hány emberen át menjen? -kérdezte türelmetlenül Hermione -Miért nem vagy képes te beszélni vele?
-Mert harakszik..
-Hah.. Ron ez a te dolgod nem az enyém - Nekem már nevethetnékem volt tőlük persze, hogyha elnevettem volna, magam még nagyobb galibát csinálok  Hermione meglátta, hogy Harry feláll ezért megadta magát és Ron felé fordult -Na, jó mit mondjak? -suttogta
-Amit mondtam. Menj. -suttogta vissza Ron Hermione suttogva Harry elé állt
-Ronald azt kéri, mondjam meg neked, hogy Seamustól úgy tudja, hogy -gondolkodott - Deannak azt mondta Parvati, hogy Hagrid keres téged..
-Érdekes -válaszolta Harry epésen -akkor.. mi? -Hermione visszaszaladt Ronhoz
-Mi van?-Kérdezte Ron
-Hogy volt ki mondta kinek?
-Tök mindegy.  Menj -vágott Ron egy grimaszt
-Deannak azt mondta Parvati, hogy. -sóhajtott egyet - Muszály megint végig mondanom? Hagrid keres téged. -Fordult vissza felénk.
-Meg mondhatod Ronaldnak.. -Hermione tett egy nyolcvan fokos fordulatot és elkiáltotta magát
-NEM VAGYOK a BAGLYOTOK! -Majd fogta magát megindult felénk és karon ragadva engem és Ginnyt elindult.
-Micsoda faragatlan tuskó ez a Ron gyerekes és hülye - tombolt Hermione.
-Jane-Anne -kiabált utánunk Cedric -megálltunk így Cedric hamar beért minket - Szia- mosolyodott
el és átölelt - jó neked akkor ma? Mert a húgod azt mondta, hogy ő ma nem ér rá..  -Rá csaptam a homlokomra
-Teljesen ki ment a fejemből persze rá érek, menjünk.. -intettem Ginnyéknek és elindultunk ki az udvarra Draco lépett ki egy fa árnyékából
-Szia, kicsim -mosolygott majd ráérősen csókot nyomott az ajkaimra ezzel is bizonyítva hozzá tartozok nem pedig Cedrichez..
-Hova mentek?
-Csak leülünk ide a padra tanulni -nyugtattam meg.
-Nem tudtam, hogy kérvényt kéne benyújtanom csak azért, hogy hozzá szóljak úgy tudtam Jane szabad ember. -kontrázott Cedric gúnyosan
-Szabad ember, de akkor is az én csajom és tudod, érdekel, hogy mit akar csinálni egy nagyképű sznob a csajommal.
-Na, jó. Most rögtön fejezzétek be mind a ketten Cedriccel csak tanulunk és ennyi. -indultam el a legközelebbi padhoz.  Cedric utánnam jött és lefeküdt a padra fejét az ölembe pihentetve és megzáporoztak minket Cedric haverjai gondolhatjátok mennyit tanultunk. Nem sokkal ez után Harry csörtetett ki az udvarra
-Hé, Potter a bénák bajnoka -nevetett Ced egyik haverja mire egy "megöllek" pillantással jutalmaztam.
-Jane, Cedric.. Van egy perced? -nézett egyenesen Ced szemébe és félre álltak
-Persze..
-Undoító vagy Shmit! -torkoltam le Cedric barátját.
-Mit akart? -kérdeztem mikor visszajött hozzánk
-Trimágus dolog -nézett a haverjaira ezzel azt sugallva, hogy majd később elmondja az egészet. Követtem Harryt a szememmel meg állt Ron előtt és mondott neki valamit.. Tudtam, hogy Hagrid elmondta neki, hogy Ron is látta a sárkányokat.
-Nézzétek, ott van Potter! -kiabálta Zambini
-Ideges vagy Potter? -kérdezte Draco aki a fa tetején ült
-Mit csinál már megint..-suttogtam..
Képzeld fogadtunk apámmal -kezdte Draco - azt mondtam szerintem tíz perc után ki esel -erre Harry is megállt Draco leugrott a fáról és köré gyűltek a csatlósai -Nem hitte el. Ő öt percet tippelt -nevettek fel.
-Senkit nem érdekel, hogy mit gondoltok az apáddal Malfoy. -lökte Meg Harry Dracot - Az apád gonosz és kegyetlen te meg egy féreg vagy. -Ment el Harry.
-Féreg? Én féreg? -húzta elő a pálcáját Draco
-Arról ne is álmodj -kiabálta Rémszem Mordon az ajtóból és patkánnyá változtatta Dracot oda szaladtam. -Adok én neked hátba támadni másokat. Te gerinctelen, alattomos gyáva - a levegőbe fel-le dobálta Dracot  mindenki nevetett és én azt hittem ott halok meg a félelembe
-Mordon professzor! -kiabálta McGalagony
-Sehonnai..
-Mondja mit művel?!
-Tanítok!
-Ez egy diák?
-Én inkább görénynek mondanám -Akkor ott felképeltem volna.. Dracot betette Crak nadrágjába, aki csak annyit kiabált "szedjétek ki" Monstro benyúlt Dracoért. Mordon meg rá kacsintott Harryre a roppant módon élvezte az "elő adást" McGalagony visszaváltoztatta Dracot emberré.
-Ezt elmondom apának -fenyegetőzött Draco
-Fenyegetsz -indult meg Mordon Draco felé, aki kiabálva menekült előle -Még fenyegetsz? Olyanokat mesélhetnék az apádról, hogy még a te zsíros hajad is égnek állna -kiabálta Draco után, aki szerencsésen elszaladt. Utána szaladtam.
-Draco! -kiabáltam- Draco! Draco állj már meg! -Draco lihegve megállt és szinte sírva a karjaimba borult -Ezt megbosszuljuk neki! -ígértem meg majd az ajkaink mély és szenvedélyes csókká forrtak össze

 

Átalakítás!!

Sziasztok:) Nagyon nagyon sajnálom h nem hozok mostanában részt de nem igazán vagyok biztos magamban:) Sokan írták h valahogy nem jött át a történet.. hát az átalakítás erről szól nem fogok változtatni a történet lényegén csak az írásán próbálok jobban megfogalmazott igényesebb történetet ki adni a kezemből és remélem sikerülni fog..:)
Addig is megtennétek, hogy ki fejtitek a véleményeteket a blogról? léccives.. hát.. ennyi lenne csak gondoltam szólok hogy élek meg minden rendben..:DDD csak átírom és majd jelentkezem addig is szijaasztok imádlak titeket<3

Megemlékezés

Ma 16 éve annak hogy a varázs világ győzelmet aratott a sötét nagyúr ellen..:)
R.I.P Fred, Piton, Tonks, Lupin, Levender Bellatrix, Colin <3 <3

Fred Weasley aki nevetve ment a halálba ő aki mindig a vidámságot látta még a legsötétebb időben is.. <3

Perselus Piton akinél bátrabb embert még nem ismertem..<3

Nymphadora Tonks a nő aki az életét adta azért hogy a fiának jobb élete legyen.

Remus Lupin aki megmutatta hogy nem a benned lévő kórság hanem a szíved számít.

Lavender Brown Róla nem tudok jót mondani mert kifejezetten utáltam de persze nagyon sajnáltam amikor meg halt

Bellatrix Lestrange az egyetlen nő aki  meg mutatta mi az igazi szerelem aki hű maradt úrához 14 évig át az azkabánban aztán a halálig..

Colin Creevey Nagyon aranyos kis srác volt kár hogy keveset szerepelt.

Ui: A kövi részről annyit hogyha Merlin is akarja ma kész lesz...:) Kommenteljetek ölel és puszil T.Bells

1. évad 6. rész~ Az Álom a Sárkány és a Patkány 2/1

Na hát sziasztok..:) ez is elérkezett egy ideje tervezem az újra nyitást de valami mindig közbe jött..:D úgy döntöttem elég.. és kizártam egy kicsit a külvilágot hogy magamba engedjem újra Jane-Anne életét..:D Nem akarom sokáig szaporítani a szót remélem tetszeni fog az új rész..:D  ha tetszik hagyj nyomot ha nem akkor is...:D

________________________________________________________________________

Kővé dermedtem. Most aztán biztos hogy végem gondoltam magamban és remegő térdel megfordultam. Esküdni mertem volna, hogy Piton állt mögöttem de helyette Rémszem akarom mondani Mordon professzor szétszabdalt arcával találtam szembe magam. Kicsi, nolmáris szemét mélyen bele fúrta az enyémbe míg nagy mágikus a már megszokott módon forgott ide - oda 

-Tudja.. - improvizáltam -Cedricet várom.

-Cedric?  Cedric Diggoryt ? -kérdezte s mágikus szemével végig pásztázta a testem

-Igen. Cedric segít felzárkózni nekem és a húgomnak -végszóra megalapozva a mondandómat Cedric lépett ki az ajtón 

-Nos Holloway -mosolyodott el kajánul Mordon  -úgy látszik nem kell tovább várnia -azzal lelépett 

-Ez meg mi volt? -kérdezte átkarolva a vállam. Nem válaszoltam rögtön hanem a cipőmet kezdtem el kémlelni mintha valami roppant érdekeset találtam rajta.

-Tehát? -emelte meg az állam amikor már a kastély kertben sétáltunk.

-Nem fogok neked hazudni.. -próbáltam le hajtani a fejem de Cedric makacsul tartotta az állam - Hallgatóztam. Vagyis hallgatózni akartam de Mordon bezavart.. - Cedric felnevetett és én sem bírtam ki, hogy ne mosolyodjak el amikor bele néztem gyönyörű szemeibe. Be kell vallani nagyon is jó képű srác volt így nem is csoda, hogy a lányok sorba álltak érte. Jó magam is vonzódtam hozzá minimális módon de apáskodó jelleme nem engedte, hogy többként gondoljak rá mint egy testvér.

-Nem is te lennél -ölelt magához s én nevetve elvesztem ölelő karjaiba

-Na és? -kérdeztem úgy egy óra sétálás után -Mit akartak tőletek?

-Ollivander.. tudod a pálca készítő.. be mérte rendben vannak e a pálcáink.

-És a próbáról nem mondott semmit? 

-Semmit -rázta ingerülten a fejét -nem mondanak azok róla semmit. Fleur majdnem elsírta magát mikor Barty Kupor kijelentette, hogy nem mond semmit az első próbával kapcsolatban.

-Ja tényleg.. Fleur Delacur is versenyzik -mondtam epésen hiszen akkor még nem igazán kedveltem 

-Nem igazán bírom azt a csajt ahogyan Skyler sem. -Tudtam, hogy Sky csak azért nem kedvelte a csajt mert tetszett neki Cedric hiszen ha hiszitek ha nem  Skyler az első pillanattól kezdve bele volt esve és bár nem mondanám, hogy kölcsönös volt az érzés de Cedricnek sem volt közömbös a húgom.

Sötétedett.

-Vissza kéne mennünk a kastélyba lemaradunk a vacsoráról..

-Menjünk. -vontam meg a vállam bár a legkevésbé sem érdekelt a vacsora. Vissza indultunk és meg sem vártam, hogy Cedric mond valamit elköszöntem tőle és elindultam a griffendél torony felé. Átmászva a portré lyukon szembe találtam magam egy üres klub helyiséggel itt létem alatt még soha egyetlen egyszer sem kongott a hely az ürességtől. Leültem egy fotelba és Hermione macskája csámpás rögvest az ölembe ugrott elkezdtem simogatni aztán..

Egy parkban álltam ősz volt legalább is a hulló barna fa levelekből és a hűs szellőből ítélve. A park kellős közepén egy gyönyörű szökőkút állt. Nem sok ember járt a parkban de nem is számított egy pár teljesen elterelte a figyelmem. Ott táncoltak a szökőkút előtt. A lányról nem  lehetett le venni a szemedet. Gyönyörű és kecses volt. Fénylő vörös haja lebomlott fekete szövet kabátjára amihez fekete kalapot viselt. Aztán ott volt a férfi férfias és karakteres arc csontja Harry Potterére emlékesztetett. Olyan átható szerelemmel nézett a lányra amelyet ritkán látni. Felhőtlenül boldogok voltak úgy tűnt az ég világon semmi gondjuk nincs.. Aztán hírtelen minden elsötétült csak egy zöld villanást lehetett látni majd velőt rázó sikoly törte meg a csendet.

-Jane- Anne, Jane- Anne ébredj -ébrezgetett Fred Weasley be vallom először azt hittem kettőt látok persze aztán ki derült, hogy Fred iker testvére George is felettem áll

-sikítoztál. -jelentette ki halkan 

-csak rosszat álmodtam..

-Már megint? -kérdezte aggódva a portré lyuk előtt álló Hermione -Ezt már tényleg jelentened kell Dumbledorenak.

-Persze Hermione -legyintettem -Reggel feltétlen.. most ha megbocsájtotok.. -kábán felballagtam a háló körletünkbe a fejemben tompa fájdalommal ott csenget a lány vér fagyasztó sikolya.

Bagoly susogásra ébredtem. Gondoltam illetlenség lett volna már a reggeli órákban zavarni az igazgatót így be várva Hermionet indultam reggelizi 

-Figyelj -suttogta -Mi van ha a jövőbe látsz?

-Jövőbe?

-Igen.. úgy értem azt mondtad a férfi Harry-re hasonlít a nő meg vörös volt..

-Úgy érted, hogy Ginnyit és Harry-t láttam?

-Végül is.. Azt tudjuk, hogy Ginny szerelmes Harrybe -vonta meg a vállát 

-Erre én is gondoltam -kaptam be egy falat pogácsát - De akkor Ginnyt is meg ismertem volna..

Hermione nagyot sóhajtott és megrázta a fejét.. Nem volt hozzá szokva, hogy nem tudott valamit. A mai napig ő a legéleseszűbb nő akit ismerek akár csak a lánya. nézek mosolyogva a házam éltanulójára Rose Weasley-re.

                                                                      * 

Elmotyogtam a kőszörnynek a jelszót s már ott is voltam Dumbledore irodája előtt. Be kopogtam.

-Szabad -szólt az ajtó mögül az igazgató. Benyitottam és elém tárult a mai napig sem változott iroda.

-Á Jane-Anne reméltem , hogy hamarosan felkeresel a húgod úgy vélem nagyon jól érzi magát de rólad nem sok mindent tudok. Hogy érzed magad itt nálunk? Sikerült beilleszkedned? Ha jól látom össze barátkoztál Harry Potterékkel. -mosolyodott el az öreg varázsló.

-Életem legjobb hónapjait töltöttem itt el. És igen -mosolyodtam el fáradtan- Hermioneék már az első napon a szárnyuk alá vettek

-De a te szívedet más nyomja -mutatott a székre ami a tanári asztala előtt pihent -foglalj helyet és mesélj.. -le ültem és elmeséltem neki az álmom Dumbledore nagyot sóhajtott és fel állt

-Hallottál már James és Lilly Potterről? -kérdezte

.Nem uram.. még soha - Dumbledore egy festményhez fordult és elmotyogott neki valamit.

-Ők Harry Potter szülei. 

-Harry Potter szülei? Mi közöm lenne nekem Harry Potter szüleihez?

-Ez az amit még nem tudok.. -Halk kopogtatás ütötte meg a fülemet -Szabad -Harry lépett be az irodába

-Hivatott Igazgató úr? -lépett mögém és meg szorította a vállam fel mosolyogtam rá

-Elhoztad amit kértem? 

Igen itt van -tett le Harry egy képet az asztalra ami mintha az álmomból ugrott volna elő.

-Pont ezt álmodtam - Mutattam rá a képre.

1. évad 5. rész ~ Olyan gyerekes vagy..

Heartkiller

Az arcomon perverz mosoly terült szét mikor rá pillantottam szerelmem félmeztelen testére, ami sikeresen fel idézte a tegnap este történt dolgokat.
-Miért nem alszol? -kérdezte bár szemeit nem nyitotta ki.
-Hihetetlen, hogy csak úgy ki zavartál mindenkit. -néztem körbe csodálattal az üres hálótermen. Félig felült és megsimította az arcomat. -Mit fognak szólni a szüleid, hogy megrontottam a picike fiukat? -Néztem bele mélyen szürkéskék pupilláiba majd újra mosolyra húztam a számat. Felnevetett s eltűnt a fürdőszoba homályában.
                                                                  *

Nesztelenül osontam fel a Griffendél toronyba remélve, hogy senki nem kap rajta.
-Lárifári -suttogtam a falon lógó festménynek a jelszót.
-Miért nem szóltál, hogy benevezel?- Harsogta vörös barátom erős dühvel a hangjában.
-Talán mert nem neveztem be. - sóhajtotta fáradt hangon a pápaszemes barátom.
- Akkor legalább azt mond el hogyan csináltad. A láthatatlanná tévő köpennyel? Mert tudod az alatt ketten is elfértünk volna.
-Ron.- Harry türelme erősen fogytában volt - Hidd már el, hogy nem én dobtam be a nevem miért tettem volna?
-A haverod vagyok, nekem elmondhatod..
-NEM ÉN DOBTAM BE A NEVEM. -Ordította magából kikelve.
Persze, Értem én -mosolyodott el a legnagyobb nyugalommal a hangjában  Ron - Majd ha el akarod mondani, elmondod -Egy bika lendületével indult meg felém s átgázolva rajtam hagyta el a klubbhelyiséget
-Ez még is mi a franc volt? - Néztem a dühös vörös után megindulva befelé.
-Jane.. Te hol voltál?
-Nem érdekes. megyünk reggelizni? -Karoltam belé s elterelve a gondolatát vonszoltam lefelé a nagyterembe. Leültem a szokásos helyemre és átkarolva két legjobb barátnőmet fogtam neki a reggelinek. A bogyós felfújt minden falatja maga volt a mennyország boldog voltam. Rég éreztem már ezt. Az-az egy hónap, amit e kastély falai között megéltem nem volt több mint egy parányi boldogság itt mindent megtaláltam, amit 15 éve keresek. Igaz barátokat. Szerelmet. A boldogságot. S bár a húgommal lévő kapcsolatom romlott nem igazán izgatott. Olyan lány lett, amiket mindig is utáltam. Díva. Amilyen társaságtól mindig is óvtam.  olyan 5 éves lehetett, amikor először kifestette a száját. Persze akkor még mindenki édesnek s cukinak gondolta. Most kis taknyos 14 éves fejjel csókolózott.. Úgy emlékszem mintha tegnap lett volna. A boldogságom semmivé foszlik, a düh visszavisz a jelenbe. Felpattanok s a hollóhátas fiú felé veszem az irányt, lendületes kézmozdulattal rántom el  a húgom mellől s veszem szemügyre a fiút. Idősebb nálunk 17 éves forma lehet. a dühtől éppen csak annyit bírok kipréselni , hogy takarodjon, a húgomtól a húgom sikítozik, én még mindig a fiú grabancát fogom. Draco oda jön és elhúz onnan.
-Draco engedj már el.. -húztam ki a kezeimet a szöszi szorításából.
-Mi a baj? -nyomta a homlokát a homlokomhoz.
-Idősebb a húgomnál.. nem neki való.
- ő   Roger Davies. A Hollóhátasok csapatkapitánya
-Szálljon le a húgomról. -jelentettem ki ellenmondást nem tűrő hangon . Sípoltak. -Milyen óránk lesz?
-legendás lények gondozása -fintorgott . Ő és a barátai soha sem szerették Hagridot. Hagrid az iskola vadőre volt.. nagyon sokan szerették.. de főleg Harryék. Harrynek egyik legjobb barátja lett. Én is megkedveltem.
-Hagrid! Ő Jane. Jane ő a mi vadőrünk Hagrid. -mutatott be Harry Hagrdnak
-Szia -mosolyogtam
-Szia -nyújtotta óriási kezét egy kézfogásra. Harry barátja az én barátom is.
Mint az első találkozásunknál piroskás arca akkor is fénylett mikor Dracoval oda értünk az órára.
Nézzétek! -biccentett Draco Harry felé - Most kérjetek tőle autógrammot, mert akik meghaltak azok nem tudnak írni -szónokolt fennhangon mire Crak és Monstro mintha csak kötelességük lenne hahotáztak - tíz percig sem bírod Potter. -mosolygott ravaszon
-Draco állj le.. - Közöltem hidegen majd arrébb álltam tőle s bár nagyon a nyelve hegyén volt még valami meg érkezett Hagrid 
-És most -közölte szórakozottan - Megsétáltatjuk a szurcsókokat.- A szurcsókok undorító kis teremtények a farkuk tüzet lővel ki és majdnem 2 méteres bestiák.
-És még is hova kössem a pórázt "tanárúr" -nyögte a szavakat Malfoy undorodva - A tükéjére, a tüzes farkára? Esetleg a szívókorongjára?
-Középen a testére. 
-Beszéltél Ronnal? -Csapódtam Hermione mellé, aki éppen az ő szurcsókjával vívódott s a hangom hallatára  hátra esett.
-Hahh.. Jane.. Ne ilyezgess..
-Bocsi -nyújtottam a kezemet nevetve
-Igen beszéltem vele. -porolta le magát.
-És mit mondott?
-Jane. Ron féltékeny. -szünetet tartott majd értetlen fejemet látva folytatta. -Ron szegény.. Harry gazdag.. Ron Harry árnyékában érzi magát..
-Ez hülyeség..
-Nekem mondod?!
-Oké.. Oké -Hallottuk távolról Hagrid hangját s akkor észleltünk rá, hogy a tiltott rengeteg előtt járunk -Az órának vége.. Ron, Harry, Hermione és Jane meg tennétek, hogy egy kicsit maradnátok?
-Bocs Hagrid én nem tudok.. -köszönt el Ron és Seamussal tovább állt. Draco mellém lépett.
-Indulunk?
-Menj csak.. én még maradok -Közöltem szárazan. Beléptünk Hagrid kis faházába nem igazán nagy még is borzasztóan otthonos, nyugalmas és biztonságot sugároz
-Szóval.. Harry indult a Trimágus tusán he? Te lettél az iskola bajnoka
-Csak az egyik bajnoka -javított gyorsan Harry. Hagrid bogárfekete szeme aggodalmat sugallt
-Tényleg fogalmad sincs ki dobta be a nevedet?
-El hiszed, hogy nem én dobtam be a nevem?-csillant fel Harry szeme.
-Hát persze.. nem lennél olyan.. Ezzel szinte megírtad volna a végrendeleted.
-Köszi Hagrid ez megnyugtatott -vakarta meg a tarkóját. Ki léptünk a kunyhóból, s amíg Harry és Hermione úgy döntött sétál egyet én dúdolva mentem fel a toronyba. Elővettem a laptopom s lefeküdtem az ágyra tervezgettem az új dalt.
-Mit csinálsz? -Kérdezte Parvati Patil aki észre se vettem egy ideje a fejem felett állhatott Hermione, Ginny és Parvati ikertestvére is ott volt.
-Igaz, hogy szépen énekelsz? -kérdezte
-Honnan veszed?
-Sky...
-Hát..
-Na, mutasd - bíztatott Ginny és Parvati
-Na, jó... - Bekapcsoltam a dalt, amin éppen dolgozok majd elkezdtem.
-Eighteen wheeler, stone cold killer hit it and quit her Ba-By (...) 
-Úristen ez borzasztóan jó. -csillogott Harmione szeme.

                                                                                     *
-Itt vannak a baglyok -mutatott a bejárat felé Nevielle a reggeli közben.
-Na, ne mond Nevielle mi mind megvakultunk-vetette oda keserűen Katie Bell. Megjött Harry baglya is, amivel nem régiben a levelet küldtem apának. Egyenesen az én asztalomnál állt meg s letett elém egy nagy csomagot. Kibontottam a csomag nem tartalmazott sok mindent viszont egy valamit igen, ami szíven ütött egy kép rólam és Logen-ről. Logen amolyan álom pasi.. Ő az a pasi akiért mindenki odavan a suli legmenőbb sráca csapatkapitány és él tanuló. A mugli származásúak mind tudják, miről beszélek a tini filmek főszreplő pasijáról. Bár kedves és igazán jó fej srác volt soha sem szerettem. Ez inkább ilyen érdek kapcsolat volt, hogy feljebb törjek végül is én menő voltam ő menő volt. tökéletes pár voltunk. a levél tartalma már azért jobban lekötött.

Drága egyetlen Jane-Annem azt hittem már elfelejtettél minek..Nagyon jól vagyunk s remélem ti is jól vagytok, Hiányzotok a barátaitoknak. Remélem, nem sokára találkozunk, ölel és puszil titeket anya és apa.

Rövidke levél volt és volt benne egy kis titokzatosság. Nem érettem.
-Jane.. Jane.. JANE-ANNE -szolítgatott Harry
-úú bocsi Harry mit szeretnél?
-gyere, menjünk órára -húzott fel a helyemről és akkor vettem észre, hogy más csak ketten vagyunk a helyiségbe. Bájitaltan a mardekárosokal szuper..
-Nézd, Potter tetszik a kitűzőm? -emelte el talárját magától Draco amin ez virított " Hajrá Cedric" elmosolyodtam, de a mosolyom egyből lehervadt az arcomról ugyan is a kitűzőn most más állt. " Potter a bénák bajnoka" Közelebb lépetem hozzá és letéptem a talárjáról
-Akarod, hogy a múltkori megismétlődjön? -búgtam a fülébe mire bologatott -Akkor mond nekik, hogy vegyék le és dobják a kukába -löktem el magamtól s beléptem a terembe. Nem sokára Piton is megjelent s kezdetét vette az óra.
Kopp Kopp. Ki nyílt az ajtó és Colin jelent meg.
-Cs..Csókolom az igazgató hívatja Harryt..
-Hát nem tudom, hogy elengedhetem-e..
-Elengedheti.. Jegyzetelek neki.. -szólaltam meg.
-Holloway megengedtem, hogy beszéljen? Nem. Öt pont a griffendéltől. -Hát én megpróbáltam. -Nem bánom menjen csak a bajnok -mondta gúnyosan. Harry és Colin ki lépett az ajtón. A bájitaltan olyan, mint a mugli városokba a matek unalmas és undorító. Ráadásul örökké valóságnak tűnik. Soha nem gondoltam, hogy egyszer annyira fogok örülni annak amikor Piton végre megszólalt. Elmehetnek kirohantam s egyből a nagyterem felé vettem az irányt. Bementem majd a kisajtóhoz osontam ahol múltkoriban a bajnokok távoztak s jól hittem bárhol felismertem volna Cedric csengő hangját.
-Holloway maga mit keres itt? -rezzentem össze az érdes hang hallatán.

Borzasztóan sajnálom hogy ennyit késett a rész de remélem elnyeri tetszéseteket..:) <3 T.Bells